Nagyot alakítottak a nyugdíjpénztárak

Nem akármilyen mutatványra voltak képesek tavaly a nyugdíjpénztárak. A zuhanó kamatok és hozamok mellett még a 2015-ös hozamokra is alaposan rá tudtak verni. Nem is kicsit. Befektetésekkel a vagyont az önkéntes kasszák a tavalyinál 57 százalékkal, a magánkasszák pedig 44,4 százalékkal erőteljesebben növelték 2016-ban, mint az azt megelőző évben.

A pénztárszövetség (ÖPOSZ) által közzétett hozamokkal és a mi számításainkkal (itt találja, hogy az Azénpénzem.hu gyűjtése szerint mennyit hoztak az egyes portfoliók) egybecsengenek a már hivatalos adatok. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss statisztikája azt mutatja, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak 2016-ban átlagosan 6,2 százalékos éves hozamot értek el. Az igazán meglepő azonban, hogy a zuhanó kamatok és hozamok mellett a kasszák két százalékponttal tudtak ráverni a 2015-ös évre.

A befektetések 75,8 milliárd forintot hoztak a 2015-ös 48,3 milliárddal szemben. Igazán jól muzsikáltak a magánnyugdíjpénztárak (manyup) is. Az átlagosan elért hozam még az általunk kalkulált hét százalékot is meghaladta. (A pénztáranként kigyűjtött 2016-os hozamokat itt nézheti meg.) A felügyeleti hatóság tájékoztatása szerint a manyupok befektetési tevékenységi eredményének tavalyi halmozott értéke 19,6 milliárd forintot tett ki, ami 44,4 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakának értékét.

A magánkasszák piaci értéken 235,5 milliárd forintos vagyont kezeltek 2016. év végén, ami 7,6 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest.

Már a kitartók több mint 40 százaléka lemorzsolódott

A manyup-vagyon pedig időközben nem csak nőtt, hanem csökkent is. Tavaly mintegy 3,2 milliárd forintot utaltak vissza az államhoz, a taglétszám így már az 58 ezret sem éri el. Ez azt jelenti, hogy a manyup-vagyon „államosításakor” még kitartók 42 százaléka az elmúlt évek alatt lemorzsolódott. Ehhez persze több törvénymódosítással igyekezett hozzájárulni a kormányzat.

A legfájóbb az lehet, hogy a manyupok a nyugdíjas kort elért tagoknak egyelőre nem tudnak fizetni (a szabályozási anomáliáról itt olvashat). A hatályos jogszabályok csak akkor teszik lehetővé, hogy a pénztár egy összegű kifizetést teljesítsen, ha a tag a járadékfizetést megelőzően elhalálozik. Ilyenkor az örökös (a megjelölt kedvezményezett) a teljes megtakarításhoz hozzájut. (Ez ugyanígy van az önkéntes kasszák esetében is.)

Azok is egy összegben felvehetik az egyénileg befizetett tagdíjat (a szektor „államosítása” óta minden ide juttatott forint ilyen) és a reálhozam összegét, akik az állami nyugdíjrendszerbe lépnek vissza. Utóbbi pedig a már évek óta felmutatott nagyszerű eredmények révén nem csekély. A visszalépők egy része azonban csalódhat, hiszen az adomány (mint ez az elnevezésből is nyilvánvaló) nem számít tagdíjnak.

A kés élén táncol a pénztárak működési nyeresége

A magánkasszák bevételeinek több mint fele származhatott 2016-ban adományból. Az azonosított, egyéni számlán jóváírt tagdíj bevételek ugyanis nem érték el a 390 millió forintot, miközben az összes befizetés közel 850 millió forintra rúgott. Szintén a felügyeleti hatóság adataiból jól látszik, hogy az adományok nélkül csak veszteségesen tudnának működni a manyupok. Így nagyjából a nullszaldót sikerült elérniük.

További részletekhez kattintson ide: az én pénzem

Nagyot alakítottak a nyugdíjpénztárak

Hírlevél megrendelése



Árfolyamok

Any data to show